Jó ha tudod, néhány nemzetközi szokás, húsvéti érdekességek

Olaszországban sonka helyett a Corallina nevű szalámit fogyasztják a főtt tojással, és a híres kalácsot, a panettonét.

Görögországban kedvelt húsvéti eledel a tojásos citromleves, és a bárány.


Lengyelországban a húsvét megünneplése erősen kötődik a keresztény hagyományokhoz. A nagyhét ideje alatt jó néhány cselekvés tiltott, így a húsvétra már az előző héten elkezdenek készülődni, ekkor sütik meg a kenyeret, a kalácsot, vagy a jellegzetes lengyel édességet, a babkát.

Az a fánkhoz hasonló édesség gazdagon van ízesítve mazsolával, reszelt citrom- és kandírozott narancshéjjal, - a receptet minden család féltve őrzi, mint egy kincset, és generációról generációra hagyományozza tovább. Nagypéntek napján letakarják a tükröket, és megfőzik, majd különböző mintákkal díszítik fel a tojásokat. Nagyszombaton egy kosárba gyűjtve elviszik megszentelni az élelmiszereket: a tojást, sonkát, kolbászt, sót, húsvéti sajtot.

Húsvét vasárnapján az ünnepi asztal roskadozik a sok finomságtól. Az ősi tradíciók szerint az ünnepi étkezés fontos velejárója kétféle sütemény: a vaníliás-csokoládés-mandulás ízesítésű babka vagy babay, és a lekvárral-mogyoróval, vagy mandulával, marcipánnal díszített mazurek.

Franciaországban inkább sült bárányt fogyasztanak, finom vörösborok társaságában.

Németországban kalácsot, tormás sonkát, csülköt és kemény tojást tesznek az ünnepi asztalra, nem csak sört isznak, a jó bort sem vetik meg, azonban egyre divatosabbak a tojás- és a mandulalikőrök.

Svédországban az ünnepi asztalt nemzeti színekbe öltöztetik, gallyakat állítanak vázába, és azt kékre és sárgára festett tollpihével díszítik. Az ünnepi étel pedig Jansson megkísértése: ez sózott heringgel és hagymával lerakott burgonya tejszínnel sütve."Húsvétkor a svédek is főtt tojást esznek, tálalnak heringet is, bárányt, csirkét, újabban sonkát is.

A finn húsvéti asztal elmaradhatatlan fogása a spenótleves, birkapecsenye, és egy mämmi nevü malátából készült étel,valamint az ortodox hagyományokból eredő pasha.

Csehország Prágában sonkát, kalácsot és főtt tojást esznek, és kuglófot is sütnek bárány formájúra, mi több mézeskalács is kerül az asztalra. Tojást is festenek, de nem locsolkodnak, hanem fűzfából kötnek virgácsot, és ezzel felfegyverkezve állítanak be a lányos házakhoz. A szebbik nemet megpaskolják, hogy egészségesek, frissek legyenek a következő évben.

Amerika tojásgörgetés: A tojás örök szimbólum. A Fehér Házban 1878 óta divat a tojásgörgető játék, de máshol is megtalálható szokás a tojások összeütögetése. Ha nem törik össze a játék folyamán, az szerencsét jelent. A Fehér Ház kertjében minden húsvét hétfőn megrendezik az amerikai gyerekek és szülők körében népszerű tojásgörgetést és tojásvadászatot. Ma már interaktív játékokkal és forgószínpadokkal szórakoztatják a kicsiket, a nap fénypontja még mindig az, amikor a főtt tojásokat kell végiggörgetni a Fehér Ház féltve őrzött pázsitján.

Az 1800-as évek eleje óta élő mulatságot eleinte a Capitoliumnál rendezték, de néhány képviselő beleunt a tojáshéjakon való csúszkálásba, és az apróságoknak el kellett hagyniuk a teret. Rutherford elnök megsajnálta a síró gyerekeket, így 1878 óta a Fehér Ház kertje ad helyet az eseménynek. Az ingyenjegyekért mindig hatalmas a sorban állás, hiszen a gyermekek nagy becsben tartják a kertben elrejtett fatojásokat, melyeket híres emberek dedikálnak. A legértékesebb kincsnek az elnök által dedikált tojás számít.

Húsvét-szigetek Polinéz háziasszonyai nem törik a fejüket az ünnepi menükön, a férfilakosság sem kerekedik fel kölnivel a zsebében. E szigeten pogány nép lakik, nem ünnepelnek húsvétkor. Csak egy munkaszüneti nap, hiszen a katolikus Chile birtoka. A név pedig a felfedező: Roggeveen, holland admirális nevéhez fűződik, mert éppen húsvét vasárnapkor pillantotta meg a szigetet.